Védőoltások: A fertőző betegségek elleni védekezés leghatásosabb formája a vakcinás védőoltás. Ez nem más, mint a szervezet ellenálló képességének növelése, vagyis immunitásának mesterséges előidézése. A vakcina elölt vagy legyengített korokozókat tartalmaz, amelyek az állat szervezetébe kerülve beindítják az ellenanyag termelést. A vakcinás oltások lassabban fejtik ki a hatásukat, de hosszú időre védelmet biztosítanak. Vakcinázni csak egészséges görényt szabad. A szérumos oltással passzív immunitást alakítunk ki. A védettség a szérum beadása után szinte azonnal hat, de csak rövid ideig (1-3 hét). Alkalmazása akkor indokolt, ha gyors védelemre van szükség.

Szopornyica:

Okozója: vírus
Lappangási idő: 4-8 nap
Tünetek: magas láz, étvágytalanság, hányás,
köhögés, hasmenés, hurut, torokgyulladás.
Védekezés: védőoltás
Oltás ideje: 8 hetesen majd 10 hetesen ismétlő oltás (évente ismételni kell)
Ajánlott vakcina:  Eurican DHPPi2-L

Görények gyakori, többnyire halálos kimenetelű betegsége. A fertőzött állatok vizeletükkel ürítik a vírust, amelyet az egészséges állat megszagol, megnyal így megbetegszik. Elsősorban fiatal, még nem oltott vadászgörények vannak veszélyben.
A vírus a szervezetbe kerülve vérfertőzést okoz. A vérereket támadja meg, azok belső rétegét fellazítva hurutos állapotot idéz elő. A szopornyicának több állapota lehetséges attól függően, hogy mely szervek betegszenek meg, e szerint lehet: hurutos, kiütéses, idegi.
A kiütéses formától az állat viselkedése megváltozik. Bágyadt, étvágytalan, hány. Pár napin belül combján és hasán vöröses foltok jelennek meg, amelyek később elgennyesednek. Ez a szakasz rövid ideig tart, de sajnos kezelés nélkül az állat könnyen beleeshet a betegség következő stádiumába. A hurutos változat szem és orrfolyással, köhögéssel, tüdőgyulladással jár. Az orr és szemváladék többnyire sárgás.
Az úgynevezett idegi alaknál izomgörcsök, rángógörcsök valamint bénulás jelentkezik. Ez az állapot gyakran halállal végződik.
A szopornyica kezelése csak akkor lehetséges, ha a betegséget 48 órán belül fölismerik. Amennyiben az állat túléli a betegséget gyakran maradandó károsodásokat szenved.

Leptospirózis:

Okozója: leptospirafajok
Lappangási idő: 7-19 nap
Tünetek: depresszió, étvágytalanság, lesoványodás, fokozott vízivás és ürítés,
hasmenés, nehéz mozgás, sárgaság.
Védekezés: védőoltás
Oltás ideje: egy időben a szopornyicával
Ajánlott vakcina: Eurican DHPPi2-L

A betegséget egy sajátos mikroba, a leptospira idézi elő. Sérült bőrfelületen, nyálkahártyán keresztül, esetenként, pedig táplálékkal jut a szervezetbe. Az állat bágyadt, kötőhártyája, bőre, szájnyálkahártyája sárgásan elszíneződik. Az állat lehelete bűzössé válik a szájában és beleiben kialakuló gyulladástól. Az állat izom és vesefájdalmak miatt felpúposított háttal jár. Vizelete az epefesték miatt sötétbarnává válik. A gyógyult állat még évekig üríti a vizeletével a leptospirákat. Kellő odafigyeléssel és védőoltással megelőzhető.

Nyércparvo:
Okozó: vírus
Lappangási idő: kb. 4-10 nap
Tünetek: hasmenés, levertség, étvágytalanság.
Védekezés: védőoltás

A nyércparvos megbetegedést jelenleg az országban még nem tapasztaltak. Ezért nem is szükséges az állatok oltása egyelőre. Fontos megjegyezni, hogy a kutyaparvo és a nyércparvo nem ugyanaz. A vadászgörényeknek szükségtelen ezért a kutyaparvo védőoltást beadatni. Magyarországon nincs elfogadott, törzskönyvezett vakcina nyércparvo ellen.

Veszettség:

Okozó: vírus
Lappangási idő: 15-60 nap
Tünetek: ingerlékenység, rángógörcsök, nyálzás, bénulás, levertség.
Védekezés: védőoltás
Ajánlott vakcina: Rabisin-R vagy Nobivac-Rabies
Oltás ideje: 12 hetes korban (évente ismételni kell)

A veszettség megbetegedés kórokozója a Rhabdovírus családba és a Lyssavírus genusba tartozó Rabies vírus. A korokozó egy úgynevezett neutrotop vírus, amely az idegrendszerben szaporodik el. A veszettség elsősorban nyállal, harapás útján terjed, de esetenként a tejben is kiválasztódhat, ha a nőstény fertőzött. Általános tünetek a betegség első szakaszában, hogy az állat túl félénk vagy túl kedveskedő lesz, hőmérséklete megemelkedik. A második szakaszban a magatartásuk agresszív, nyálzani kezdenek, a hangszalagok bénulása miatt megváltozik a hangjuk vagy megnémulnak. Gyakran igen heves görcsrohamok jelentkeznek, erős hasi fájdalom mellett. A harmadik szakasz a bénulás, amelyet a pusztulás követ. Jó tudni, hogy a veszettség jeleinek kialakulása előtt 5 nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. A védőoltás 100%-os védelmet ad.

Otthoni veszélyek

Hőguta és kihűlés: Meleg időben az állatot soha nem hagyjuk a kocsiban, vagy a napon. A hőguta jele a lihegés, nyálzás, ájulás, gyors szívverés. Az állatot azonnal vigyük hűvös helyre, és hideg (de ne túl hideg) vízzel hűtsük le. Ha lehet, tegyük langyos vízbe, majd itassuk meg. Súlyos esetben vigyük állatorvoshoz.

Kihűlés esetén csavarjuk meleg takaróba, esetenként a melegvizes fürdő is javasolt. Ha a kihűlés sokk eredménye, akkor forduljunk állatorvoshoz.

Sokk: Balesetek után gyakran sokkos lesz a görény. Ilyenkor, erősen remeg, néha nyálzik, kihűl, gyorsul a légzése. Sokkos állapot esetén a vérkeringés szinte leáll. Ez több órával a baleset után is bekövetkezhet. Kezdjük el lassan melegíteni, és ha még nincs rendesen ellátva, vigyük állatorvoshoz.

Fuldoklás különböző tárgyaktól: Gyakran előfordul, hogy csontszilánk, horog, akad vadászgörényünk szájába vagy toklász megy a fülébe. Ha Csontszilánk fúródik a szájpadlásba, akkor az állat lefogása után kerek végű csipesszel távolítsuk el a szilánkot. Ha nem megy kérjünk segítséget állatorvostól.

Horog esetén, ha átfúrta a bőrt vágjuk le a horog végét egy csípőfogóval, majd fertőtlenítsük a sebet. Soha ne próbáljuk kihúzni a horgot, ha nem látszik a vége. Vigyük állatorvoshoz.

A toklászt, ha látható, óvatosan csipesszel távolítsuk el.

Csípések, marások, harapások: Méh vagy darázscsípés esetén azonnal jegeljük le a csípés helyét. Méhcsípésnél a fullánkot el kell távolítani csipesz segítségével. Figyeljük, nehogy allergiás rohamot kapjon az állat, ha fulladozni kezd, rögtön vigyük orvoshoz.

Mérges pókok vagy kígyók ritkán marják meg a görényeket. Nagy ritkán sajnos mégis előfordul. Ilyenkor azonnal jegelni kell a marás helyét, hogy a méreg lassabban terjedjen. Amennyiben a marás a végtagokon történik, szorítsuk el a keringést. Mindenképpen vigyük orvoshoz.

Gyakori baleset, hogy kutya vagy macska harapja meg a görényünket. Sajnos a kutyaharapások többnyire halálos kimenetelűek. A kisebb harapásokat fertőtlenítsük ki, a nagyobbaknál ajánlott az állat minél előbbi állatorvoshoz vitele.

Mérgezés: Sajnos a görényekre jellemző kíváncsiság néha balesetbe fullad. Gyakori eset például a mérgezés. Ezeket az eseteket persze kellő odafigyeléssel megelőzhetjük, de mi van, ha mégis megtörténik!?

A teendő a következő:

Bizonyosodjunk meg róla, hogy az állat mit evett vagy ivott meg, esetleg mi került a bőrére.

Ha festék került az állat szőrére soha ne használjunk oldószereket, hígítót az eltávolításhoz. A festéket vazelinnel, vagy más emberek számára készült krémmel puhítsuk fel és távolítsuk el langyos vízzel. Figyelmesen nézzük meg, hogy az állat bőre sérült-e. Amennyiben a szennyeződést nem sikerül eltávolítani, vagy súlyos sérülést okozott forduljunk állatorvoshoz.

Előfordulhat olyan mérgezés is, hogy az állat elfogyaszt valamit, ami számára toxikus. Ebben az esetben is bizonyosodjunk meg róla, hogy mi került a szervezetébe. Próbáljuk meghánytatni, kivéve ha maró anyagot nyelt le. Ebben az esetben tojással kevert tejet itassunk vele.

Egyéb betegségek:

Humán influenza: A vadászgörények éppen úgy lehetnek influenzásak, mint az emberek. Ezért nem ajánlott az állatok túlzott szeretgetése, ha a gazdi influenzás. Jellemző tünetek a láz, tüsszögés, étvágytalanság. Antibiotikummal jól kezelhető.

Angolkór: Anyagforgalmi elváltozás okozza, amely a csontrendszer elváltozásaihoz vezet. Lényegében súlyos D-vitamin hiány. Kölyköknél gyakran előfordul, ha nem megfelelően vannak táplálva. Tünetei: Fogyás, bizonytalan járás, gyakran sántaság, gyengeség. Megfelelő vitaminbevitellel megelőzhető, vitaminkúrával többnyire gyógyítható.

Veseelégtelenség: Tünetei: A görény sokat iszik és nagy mennyiségű vizeletet ürít. Ahogy csökken a működőképes veseszövet, úgy csökken a vizelet kiválasztása is, ezért a vizelet egyre kevesebb lesz. Mivel így a káros anyagok nem távoznak a szervezetből, folyamatosan mérgezik azt. Ezt az állapotot nevezzük urémiának. Ilyenkor a görény lesoványodik, gyenge, étvágytalan. Megfelelő kezeléssel bizonyos esetekben javítható az állat állapota. Sokszor viszont halálos.

Aujeszky-kór: Kórokozója egy vírus, amely a nyers disznóhús etetésével jut az állat szervezetébe. Tünetei az étel visszautasítása, sápadtság, később görcsök. A betegség gyógyíthatatlan, viszont elkerülhető, ha nem adunk disznóhúst a görénynek.

Bélelzáródás: Szinte az egyik leggyakoribb probléma, hogy vadászgörényünk olyat nyel le, ami bélelzáródást okoz. Tünetei: Hányás, hasi puffadás, erőlködés. Mindenképpen adjunk hashajtót az állatnak. Ez lehet egy fél teáskanálnyi vazelin, vagy tej. Vigyük állatorvoshoz, mert a bélelzáródás halálhoz vezet.

Cukorbetegség: A cukorbetegség csillapíthatatlan étvággyal, fokozott szomjúsággal és testsúlycsökkenéssel járhat, mivel nem termelődik elég emésztőenzim.A cukorbetegség következtében a szervezet képtelen besűríteni a vizeletet: ez növeli a vizelet mennyiségét, ami fokozott szomjúsághoz vezet. Állatorvosi kezeléssel és diétával javítható a görény állapota.

Rendellenes pazsmirigyműködés: A nem megfelelő pazsmirigyműködés esetén az anyagcsere lelassul, megfelelő táplálkozás mellett is fogyás tapasztalható. Fokozott szőrhullással, kopaszodással jár együtt. Leggyakrabban hímeknél fordul elő. Vérvizsgálat, hormonszint mérés fényt deríthet rá és meg lehet kezdenui a megfelelő kezelést.

Bűzmirigy gyulladás: Ha a végbélnyílásnál elhelyezkedő bűzmirigyek elfertőződnek vagy eltömődnek a görény kellemetlenül érzi magát. Végbele megdagad, csomó képződik, fájdalmassá válik az ürítés. A gyulladás megfelelő kezelése után ajánlott eltávolítani, a rendellenesen működő bűzmirigyet.

Epilepszia: Az epilepszia az agyvelő veleszületett, örökölhető működési zavara. A rohamot kiválthatja: izgalom, oxigénhiány, koponyát ért erősebb ütés, fáradtság, ijedtség, anyagcserezavar. Változatos formában jelentkezhet. Nagy roham esetén az állat elveszíti öntudatát, és rángatózni kezd. A kisebb rohamoknál úgy tűnik, mintha az állat csak néhány másodpercre elbambulna. Mindenképpen forduljuk állatorvoshoz.

Fülgyulladás: Feltűnő jele, hogy a görény félrefordítva tartja a fejét és elveszti egyensúlyérzékét. Az állat levert, hányingere van. Forduljunk állatorvoshoz.

Külső parazitás fertőzések: A görények leggyakoribb parazitája a fülatka. Könnyen észrevehető a fülben található sötét szennyeződésről. A görény füleit rendszeresen kezeljük atkaírtó fülcseppel. Az elhanyagolt, atkás fülek, súlyos fülgyulladáshoz vezethetnek. Előfordulhat még bolha (bélférgeket terjeszt) és kullancs is görényünkben. Kérjük ki állatorvosunk tanácsát, és kezdjük meg a paraziták elleni kezelést.

Kötőhártyagyulladás: A szem betegsége. Kiválthatja por, allergia, szembe került sampon, huzat, virágpor. Az állat szeme erősen könnyezik. Szemcseppel jól kezelhető.

Rendellenes szőrhullás: A kiterjedt szimmetrikus szőrhullás általában hormonális eredetű és a pajzsmirigy, a mellékvese, az agyalapi mirigy, a petefészkek vagy a herék rendellenes működése válthatja ki. Nőstényeknél a túltüzelés egyik jele. Hormonszint méréssel, ivartalanítással és megfelelő kezelésekkel javítható az állat állapota.

A szem ideghártyájának fejlődési rendellenessége: Az ideghártya fejlődési rendellenessége vakságot okozó örökletes születési rendellenesség. Mivel a vakság fokozatosan következik be, az állat könnyen alkalmazkodik. Az ilyen rendellenesség gyakran összefügg a beltenyésztettséggel.

Fogkő, ínygyulladás: Amennyiben az állat nem rág eleget, a lerakódó fogkövön megtapadó ételmaradék ínygyulladást okoz. Megelőzhető kellő mennyiségű csont adásával, amellyel az állat rágás közben tisztítja a fogait. Súlyos esetben kérjük állatorvos segítségét, fogkőeltávolítás céljából.

Méhgyulladás: A méhgyulladás tünete a pérából távozó gennyes, véres váladék. Az állat levert és lázas. Előfordulhat a túltüzelés koplikációjaként és a vemhesség alatt is. Magzati fejlődési rendellenességek, erős stressz vagy sérülés is okozhatja. Mindenképpen forduljunk állatorvoshoz.

A szív betegségei: Legfőbb tünetei a levertség, fáradékonyság, ájulás, elkékült íny, passzív viselkedés, az állat visszamarad a növekedésben. Lehet örökletes vagy öregkorban kialakuló szívelégtelenség. Az állatot vizsgáltassuk ki és kezdjük meg mielőbb a gyógyszeres kezelést. Esetenként a műtéti beavatkozás is segíthet.